Mapa stránok Dnes je utorok , 19. november 2019, meniny má Alžbeta , zajtra Félix
Počasie
Správy SME
Galavečer k novembru ‘89 bol dvakrát drahší ako v kauze Evka
Podujatie v SND vyšlo štát na pol milióna eur.
Toto nejako nevychádza
Nechceme si ani predstavovať, aké by to bolo, keby v 1989 neprišla demokracia. Žiaľ, niekedy si to predstavovať netreba.
Slovákov môžu spasiť Maďari. Môže nastať aj takáto absurdná situácia
Slováci privítajú Azerbajdžan.

Aktuality

Škoda, že ludia jednoducho vidia len rozdiely, ktoré ich len oddeluje od seba. Ked by  sa na seba pozerali viac s láskou a všimli by si co majú spolocné, bolo by o polovicu menej problémov vo svete. (Paulo Coelho) 

 

Vážení spoluobcania, milí návštevníci, dovolte mi, aby som Vás privítal na oficiálnej webovej stránke obce Cierna.

Verím, že táto stránka sa stane dôležitým komunikacným nástrojom pre obyvatelov i návštevníkov našej obce.
Prajem Vám príjemné chvíle strávené pri prezeraní jej obsahu. 

Ladislav JÁMBOR, starosta obce Cierna

 




Týmto Vám oznamujem, že na základe zákona č. 184/1999 Z.z. o používaní jazykov národnostných menšín v znení neskorších predpisov, občan Slovenskej republiky, ktorý je osobou patriacou k národnostnej menšine, má právo komunikovať v ústnom a písomnom styku v jazyku menšiny a podávať písomné podania orgánu štátnej správy a orgánu územnej samosprávy v obci podľa aj v jazyku menšiny. Orgán verejnej správy v obci poskytne odpoveď okrem štátneho jazyka aj v jazyku menšiny s výnimkou verejných listín.
14. 11. 2019 4:32:30
 
28. 10. 2019 0:17:11
 
18. 6. 2019 3:24:01
 
23. 4. 2019 3:44:07
 
23. 4. 2019 3:26:42
 
Predseda Národnej rady Slovenskej republiky rozhodnutím č. 28/2019 Z.z. vyhlásil voľby do Európskeho parlamentu a určil deň ich konania na sobotu 25. mája 2019 voľby sa konajú od 07.00 h do 22.00 h
5. 2. 2019 3:26:37
 
Predseda Národnej rady Slovenskej republiky rozhodnutím č. 8/2019 Z. z. vyhlásil voľby prezidenta Slovenskej republiky a určil deň ich konania na sobotu 16. marca 2019 voľby sa konajú od 07.00 h do 22.00 h Ak v prvom kole volieb nezíska ani jeden z kandidátov na prezidenta Slovenskej republiky nadpolovičnú väčšinu platných hlasov voličov, určil deň konania druhého kola volieb na sobotu 30. marca 2019 voľby sa konajú od 07.00 h do 22.00 h
15. 1. 2019 5:19:41
 
10. 11. 2018 2:43:36
 
Zverejnenie počtu obyvateľov ku dňu vyhlásenia volieb do orgánov samosprávy obcí
6. 9. 2018 2:08:02
 
Informácie pre voličov ohľadom volieb do orgánov samosprávnych krajov nájdete v položkách Dokumenty- Ostatné dokumenty na 4.strane Elektronická adresa pre delegovanie člena a náhradníka do okrskovej volebnej komisie je oucierna@cierna.eu .
5. 9. 2017 0:10:50
 
V súlade s § 18a ods. 2 zákona č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení v platnom znení Obecné zastupiteľstvo v obci Čierna na svojom zasadnutí dňa 23.05.2017 uznesením č. 9/2017 vyhlásilo voľby hlavného kontrolóra obce Čierna na obdobie 6 rokov, t.j. 2017-2023 (čítať ďalej kliknutím na názov)
14. 6. 2017 23:58:44
 
V súlade s § 18a ods. 2 zákona č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení v platnom znení Obecné zastupiteľstvo v obci Čierna na svojom zasadnutí dňa 27.01.2017 uznesením č. 3/2017 vyhlásilo voľby hlavného kontrolóra obce Čierna na obdobie 6 rokov, t.j. 2017-2023 (čítať ďalej kliknutím na názov)
1. 2. 2017 4:51:22
 
15. 12. 2016 23:16:50
 
Na našej webovej stránke môžete prečítať ROZHODNUTIE Regionálneho úradu verejného zdravotníctva so sídlom v Trebišove - opatreniezabezpečiť celoplošnú reguláciu živočíšnych škodcov (deratizáciu) na území miest a obcí okresu Trebišov v termíne od 01.04.2016 do 15.5.2016. Celé znenie rozhodnutia si môžete prečítať v kolónke Dokumenty-Ostatné dokumenty pod názvom Rozhodnutie RÚVZ.
13. 4. 2016 8:40:03
 
Dna 12.júla 2014 sa v našej obci uskutocnil I. ciernanský festival madarskej národnostnej kultúry. Pevne veríme že táto udalost sa stane tradíciou a budeme ju môct zorganizovat aj v dalších rokoch.(Fotky vo fotogalérii)
21. 7. 2014 10:05:32
 
Povinne zverejnené faktúry za rok 2013 nájdete na stránke http://www.rzof.sk/Faktury/Prehlady/cierna
6. 3. 2014 11:25:30
 
Informácia o case a mieste konania volby prezidenta Slovenskej republiky: Obec Cierna podla § 14 ods. 1 zákona c. 46/1999 Z. z. o spôsobe volby prezidenta Slovenskej republiky, o ludovom hlasovaní o jeho odvolaní a o doplnení niektorých dalších zákonov v znení neskorších predpisov oznamuje, že:
20. 2. 2014 12:40:33
 
Týmto oznamujeme obcanom obce a návštevníkom našej stránky, že e-mailová adresa obce sa zmenila. Nová e-mailová adresa je: oucierna@cierna.eu
30. 1. 2014 12:22:49
 
Tradicný den detí sa uskutocnil ako vždy 1.júna. Fotky z Dna Detí si môžete pozriet vo Fotogalérii.
25. 6. 2013 11:37:30
 
Medzinárodný den žien je predo dvermi... Bývali casy, ked bol 8. marec u nás jedným z najoblúbenejších sviatkov. Deti kreslili mamickám a babickám obrázky, organizovali školské besiedky, pracovnícky dostávali od šéfov kvety a bonboniéry, muži mali dobrý dôvod pripíjat si na krásu slovenských žien...
6. 3. 2013 12:29:34
 
13.10.2012 - Tekvicový festival Fotky vo fotogalérii
20. 2. 2013 14:32:20
 
Dna 26. októbra 2012 sa uskutocní Den dôchodcov vo velkej sále KD od 16:00 hodiny popoludní.
24. 10. 2012 14:49:20
 
Dna 8.9.2012 naša obec bola pozvaná na IX. rocník sútaže vo varení guláša. Obec prijala pozvanie a sútaž sa mohla zacat.... Fotky vo Fotogalérii.
10. 9. 2012 13:46:32
 
Dna 1.9.2012 sa konal v obci športový den. Den sa zacal futbalovými zápasmi..... Fotky o akcii nájdete vo Fotogalérii.
7. 9. 2012 13:10:12
 
Kalendár
oktnovember 2019dec
poutstštpisone
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Správy Új szó
Rimaszombatban új emléktábla idézi fel a bársonyos forradalom eseményeit
Rimaszombatban új emléktábla idézi fel a bársonyos forradalom eseményeit Hegedűs Norbert 2019. 11. 19., k - 09:21
rimaszombat emléktábla bársonyos
Friss ikon
Off
Törzs

„Az 1989-es novemberi események idején Rimaszombat és környéke polgárai ezen a helyen, az egykori dohánygyár épülete előtt csatlakoztak a csehszlovákiai forradalmi megmozdulásokhoz” – olvasható a táblán szlovák, magyar és angol nyelven. 

A felirat szerint a bársonyos forradalom idején fektették le a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok alapjait a jövő nemzedékei számára. Létrejött a Nyilvánosság az Erőszak Ellen nevű mozgalom, amely a széles körű, demokratikus változásokat biztosított.

Bevezető
Rimaszombat |

Rimaszombatban a bársonyos forradalom 30. évfordulója alkalmából lelepleztek egy emléktáblát, amely az 1989. novemberi eseményeket idézi fel. A táblát a Piac téren, a harminc évvel ezelőtti városi demonstrációk helyszínén szerelték fel.

Település / hely
Rimaszombat
Rovatoldalon kiemelt
Nem kiemelt
Komment kikapcsolva
Bekapcsolva
Bevezető mint galéria
Ki
Szerző
TASR
Reformok kontra parasztvakítás - Dióhéjban az önálló Szlovákia gazdaságpolitikájáról
Reformok kontra parasztvakítás - Dióhéjban az önálló Szlovákia gazdaságpolitikájáról Hegedűs Norbert 2019. 11. 19., k - 09:08
vv
Friss ikon
Off
Törzs

Az Eurostat 1995-től tartja számon a posztszocialista országok bruttó hazai össztermékének (GDP) alakulását. Azóta Szlovákia az Európai Unió 28 tagállamának átlagához viszonyítva a 47%-os fejlettségi szintről 78%-ra zárkózott fel. A V4-ek közül a szlovák reálkonvergencia a legmagasabb. A felzárkózás sikerét jól szemlélteti, hogy a rendszerváltás után jobban induló Magyarországot már 2006-ban leköröztük, s a csehekkel szembeni fejlettségi különbségünket harminc év alatt a felére csökkentettük. Persze, az elmúlt három évtized gazdaságfejlődése nem egy töretlen sikertörténet.

a

A rendszerváltást követő időszak gazdaságtörténetileg három tízéves szakaszra bontható. Az első a transzformációs válság, amely nagyrészt egybeesett a mečiarizmussal. A másik a felzárkózás időszaka, amely a Dzurinda-kormányokkal azonosítható. A harmadik a gazdasági válság és a kilábalás, mely 2009-től napjainkig tart. Az utolsó szakaszt, a kérészéletű Radičová-kormányt leszámítva, a Fico-kormányok politikája alakította. Nehéz e harminc év gazdaságfejlődéséről objektív képet rajzolni, hiszen az nem választható el a társadalomfejlődéstől, amelyet most is mérgez az intézményesített korrupció, az iskola- és egészségügy elhanyagoltsága, s különösen a jogállamiság intézményeivel való visszaélés, hogy csak a legégetőbbeket említsem. Mégis összefoglalnám dióhéjban a rendszerváltás utáni szlovák gazdaságtörténet sarokpontjait.

a

Csehszlovákia – transzformációs válság

Szlovákiának a 2007-es világgazdasági válság leküzdése sétagalopp volt ahhoz képest, amit az 1989-et követő transzformációs válság alatt elszenvedett. Aki abban bízott, hogy a rendszerváltással beköszönt a jólét, az hamar kiábrándult. Az ENSZ felmérése szerint 1995-ig a tervgazdaságról a piacgazdaságra való áttérés átlagosan 36%-kal vetette vissza a posztszocialista országok GDP-jét, az ipari termelésüket pedig 44%-kal. Csehszlovákiában, miként a posztszocialista országok többségében, nem fokozatosan, hanem sokkterápiával alakították át a gazdaság szerkezetét. Egy év leforgása alatt a munkanélküliség nulláról 524 000 főre ugrott. Az 1991-es árliberalizáció 61%-os áremelkedést okozott, mivel egyik napról a másikra megszüntette a szocializmus ártámogatásait. Csak néhány példa: a marhahús 53, a vaj 68, a gyümölcs-zöldség 39, az üdítőital 196 százalékos támogatást kapott. Közben a nominális bérek csupán 17%-kal emelkedtek, ami azt jelentette, hogy a reáljövedelem és a háztartások fogyasztása páratlan mértékben csökkent. Ilyen mértékű gazdasági visszaesés háborús időszakokra jellemző.

Mečiar – vadkapitalizmussal a csőd széléig

Sajnos, sem a csehszlovák, sem a későbbi szlovák privatizáció nem tekinthető sikertörténetnek. A mečiari vadprivatizáció, a közvagyon elherdálása intézményesített bűncselekmények sorozata volt, résztvevői szimbolikus áron jutottak állami vállalatokhoz. A vételárat zömmel állami bankok finanszírozták, de a hiteleket számtalan esetben nem törlesztették. Az Állami Vagyonalap 1995–98 között a 110 milliárd korona számviteli értékű vállalatcsomag eladásából mindössze 12 milliárd bevételt realizált. A bankkonszolidáció, ami a valóságban az állami bankok rossz hiteleinek leírását jelentette, újabb 100 milliárd koronába került. Nem beszélve arról, hogy a privatizált vállalatok 69%-a fizetésképtelenné vált. Rablás volt ez a javából, és nagyban hozzájárult, hogy a hazai vállalati és bankszektor a csőd szélére került.
Az állam sem gazdálkodott különbül. Az adóssághalmozásra hagyatkozó növekedés makrogazdasági egyensúlyvesztéssel járt, az állam fizetőképessége 1998-ban gyakorlatilag a nullára süllyedt, és még a 30%-os államkötvénykamattal is csak nehezen tudta a piacról finanszírozni magát. A nemzetközi hitelminősítők spekulatív befektetési tartományra minősítették az ország hitelképességét. Teljes volt Szlovákia nemzetközi izolációja. A mečiari gazdaságpolitika miatt az ezredfordulón 19,2%-on tetőzött a munkanélküliség, ami több mint félmillió munkanélkülit jelentett. Vladimír Mečiar svájci életszínvonalat ígérő politikájáról bebizonyosodott, hogy parasztvakítás. Az EU 15 átlagához mért GDP 2000-ben 44,3% volt, pontosan annyi, mint a bolsevik diktatúra utolsó évében, 1989-ben. Vagyis a rendszerváltás első évtizedében a szlovák gazdaság gyakorlatilag egy helyben toporgott.

a
Dzurinda – reformok, korrupciós háttérrel

Az 1998-as választást követő Dzurinda-kormányzatok sem voltak hibátlanok, de vitathatatlan érdemük, hogy a csőd szélére sodródott országot kivezették a nemzetközi izolációból: Szlovákia 2000-ben az OECD, 2004-ben a NATO és az Európai Unió tagja lett.

Mikuláš Dzurinda első kormánya sikerre vitte a költséges, de elkerülhetetlen bankkonszolidációt, majd a szféra magánosítását. Ennek hozadékaként a vállalati hitelek átlagos kamatterhe az 1998-as 22,1%-ról 2001-re 10,7%-ra csökkent, ami megkönnyítette a vállalati beruházások finanszírozását, s ösztönzőleg hatott a gazdaságra. Javult az államadósság kamatterhe és az állam nemzetközi hitelminősítése. A külföldi működőtőke-beáramlás a mečiari időszakhoz képest több mint a duplájára nőtt. Az ipar munkatermelékenysége 1998 és 2006 között megháromszorozódott, ami nemcsak a gazdaság exportképességét, hanem a béreket és a foglalkoztatottságot is jelentősen megnövelte.

a

Dzurinda második kormánya, amelynek már nem volt baloldali tagja, nyomatékosította a jobboldali reformok erejét. 2002-től csökkent az állam súlya a gazdaságban, és emelkedett az egyéni felelősség rangja. Egyszerűsödött az adórendszer, az adóterhelés a jövedelmekről a fogyasztásra tolódott. 2005-re az állami kiadások, vagyis az újraelosztás aránya a GDP-hez viszonyítva a maga 37%-ával jóval a 46,6%-os uniós átlag alá került. A 2004-es adóreform az áfa és a jövedelemadók 19%-os egykulcsos adójának bevezetésével kezdetét vette, és sok egyébbel, köztük az osztalék- és örökösödési adó eltörlésével folytatódott. A nyugdíjreformmal pedig létrejöttek a magánnyugdíjpénztárak.

Megvalósult az önkormányzati decentralizáció, bár nem sikerült a mečiari megyehatárok átrajzolása, s az EU egyik alapelvét, a szubszidiaritást nem érvényesítette akkora mértékben, ahogy azt az akkori MKP szerette volna. A munkanélküliség a 2008-as válság kirobbanásáig 10% alá került, vagyis az ezredfordulótól feleződött. A bruttó hazai össztermék szinte szárnyalt. A növekedés 2007-ben 10,7%-on tetőzött, ezt azóta sem sikerült megközelíteni. Európai felzárkózásunk is felgyorsult, 2006-ban már elértük az egy főre jutó GDP uniós átlagának 60%-át.

De ahogy az lenni szokott, a sikernek voltak árnyoldalai. A közigazgatás mečiari brutalitása megszűnt ugyan, de a korrupció hatékony maradt. Alacsony volt a bérfelzárkózás, ez lett a baloldal aduásza, és alulfinanszírozott maradt az egészség- meg az oktatásügy. Elmaradt a mezőgazdaság modernizálása, s részben ebből eredően, a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatása is.

Meggyőződésem, hogy a közigazgatási mulasztások és a korrupció továbbélése ellenére a szlovák gazdaságtörténet sikerként jegyzi majd ezt a korszakot. A tátrai tigris elemében volt, s mi büszkék lehetünk a történelmi tényre, hogy sikerében a szlovákiai magyar politikai képviselet is hatékony szerepet játszott.

a

Fico – reformpasszivitás, intézményesített korrupció

2006-os kampányában a Smer szociális igazságosságot, progresszív adórendszert és a károsnak bélyegzett jobboldali reformok megszüntetését hirdette. Az INEKO gazdaságkutató intézet 2009-es felmérése szerint viszont Robert Fico első kormánya ígéreteinek kétharmadát nem teljesítette. Szemfényvesztő polikáját a nagyon jó kondícióban megörökölt országra és államkasszára építhette.

Kormányra jutásakor a gazdasági növekedés 6% feletti volt, s a csökkenő munkanélküliség mellett emelkedtek a reálbérek és az adóbevételek. Közel húsz évvel a rendszerváltás után, 2007-ben végre sikerült elérni a reálbérek 1989 előtti szintjét. Az ország ekkor még jó makrogazdasági pályán mozgott. Az államháztartási hiány és az infláció 3% alatt volt. Az államadósság pedig megközelítette a 30%-os történelmi minimumot – amit a Smer-kormányok elképesztő adakozásai azóta közel 50%-ra növeltek. A kedvező belső kondíciókat ekkor még a globális külső konjunktúra is erősítette. Vagyis az első Fico-kormány gazdaságpolitikája a korábbi kormány által megalapozott termés begyűjtésére, és a korrupció intézményesítésére korlátozódott. Kerülte a jelentős szerkezetátalakítást. Meseszerű élete talán örökké tartott volna, ha 2008-ban nem tör ki a világgazdasági válság. Már az euró 2009-es bevezetését sem ünnepelhettük felhőtlenül, mert a gazdaság ekkorra már mélyrepülésben volt, 5,4%-kal zsugorodott. Drasztikusan visszaesett a növekedést tápláló külföldi tőkebeáramlás, és ismét csökkent a foglalkoztatás. Az első Fico-kormány addigi irigylésre méltó helyzete radikálisan megváltozott. És megkezdte a szociális álintézkedésekkel tarkított, a stratégiai gondolkozást mellőző, kiszámíthatatlan, inkoherens gazdaságpolitikai manőverezéseit.

a

Egyik legkárosabb intézkedése a magánnyugdíj-megtakarítás mértékének felezése volt. A jövőbeni magánnyugdíj-megtakarítások konfiskálásából származó bevételeket azóta is elnyeli az állami költségvetés. Ezzel az intézkedésével a Smer az elmúlt hat évben durván 3 milliárd euróval csökkentette az emberek magánvagyonát.

A fiskális alkoholizmus, vagyis a kóros közpénzosztogatás máig akadályozza a kiegyenlített költségvetés megvalósulását. Fico kabinetjei 2006-tól napjainkig a központi állami költségvetés kiadásait 11 milliárd euróról 17,5 milliárdra növelte. Ez elképesztően nagy, 59%-os emelkedés. Ám ne higgyük, hogy e temérdek pénzzel a szociális politikát dúcolták alá. Szlovákia szociális közkiadásai az uniós átlag 80%-át sem érik el.

A Smer szociális politikájának képmutatását talán az bizonyítja a legjobban, hogy 2009-től folyamatosan növeli a munka adó- és járulékterheit, de a tőkejövedelem adóterhét az uniós átlag egy tizedén hagyja, a vagyonadót pedig az OECD-országok között a második legalacsonyabb szinten. Szlovákia átlag adófizetői elsősorban a bérből élő dolgozók, vagyis a Smer népnemzeti szociális állameszménye cinikus parasztvakítás. Marketingeszköz, amely a párt végrehajtói hatalmának megtartását, az intézményesített korrupciót és a plutokráciát szolgálja.

a

Pozitívum a Smer Európa-párti orientációja, mely a gazdasági környezetre is kedvezőleg hat. Az is dicséretes, hogy az elmúlt évtizedben a munkanélküliség újra feleződött, mára 5% alá került, s a foglalkoztatással a reálbérek is több mint 20%-kal emelkedtek. De hozzá kell tenni, a foglalkoztatásban bekövetkezett kedvező változás elsősorban a külső konjunktúrának, s nem a Smer intézkedéseinek köszönhető, hiszen, ismétlem, kormányzásuk alatt a munka adó- és járulékterhei nőttek, a munka törvénykönyve szigorodott, a vállalkozói környezet a nemzetközi rangsorolásban romlott. A Doing Business-rangsorban a 2006-os 37. helyről mára a 42. helyre estünk vissza. Mindent összevetve: a Smer-kormányok a szükséges reformok kerékkötői, s nem az előmozdítói voltak. És mi sem lehetünk büszkék arra, noha épül az R7-es, hogy a szlovákiai magyar politikai képviselet szerepet játszott a tátrai tigris legyengítésében.

a

Képzetlenség – út a nyomorba

„Egy politikai rendszert hat hónap alatt le lehet váltani, egy gazdasági rendszert hat év alatt át lehet alakítani, a társadalmihoz hatvan év kell” – állítja Ralf Dahrendorf német szociológus. Az első kettő teljesült: a bársonyos forradalom ténye és a szlovák gazdaság sikertörténete visszavonhatatlan, noha ez a szegénységi küszöb alatt élőket aligha vigasztalja. Ahhoz, hogy ez igazi sikertörténetté váljék, a társadalmi fejlődés követelményeire konkrét tettekkel kell válaszolnunk. Jómagam az oktatással kezdeném, mert Szlovákia hamar elveszítheti nemzetközi versenyképességét, ha kormányai továbbra is félvállról veszik az oktatás és az innovatív gondolkozás stratégiai jelentőségét. Pedig képzett emberek sokasága nélkül képtelenség lesz meghonosítani hazánkban a folyamatos megújulás kultúráját.

Bindics Zsolt

Bevezető

Szlovákia sikeres ország, euópai felzárkózása tény, ami a gazdasági konvergencia ütemét illeti, a visegrádi országok (V4) éllovasa.

Rovatoldalon kiemelt
Nem kiemelt
Komment kikapcsolva
Bekapcsolva
Bevezető mint galéria
Ki
Szerző
Bindics Zsolt
A Smer elutasítja a média "kocsmai stílusát"
A Smer elutasítja a média "kocsmai stílusát" Hegedűs Norbert 2019. 11. 19., k - 08:58
Robert Fico
Friss ikon
Off
Törzs

„A Penta napilapja, a Sme és az Esethez köthető Denník N nyíltan vállalják, hogy a Smer párt tönkretétele a céljuk. Ennek érdekében gyakran hazudnak, indokolatlanul vádaskodnak. Attól sem riadnak vissza, hogy a Smer pártról és annak elnökéről kocsmai stílusban nyilvánuljanak meg”

– foglalt állást a párt szóvivője, Ján Mažgút.

A szóvivő rámutatott, hogy Marian Kočner ellen már Ján Kuciak újságíró meggyilkolása előtt is folyamatban volt egy büntetőeljárás gazdasági jellegű bűntevékenység miatt.

„Olyan bűncselekményekről van szó, amelyeket még Iveta Radičová kormányzása alatt követett el, ami abszolút mértékben cáfolja a már említett kocsmai dumát”

– tette hozzá Mažgút.

Veronika Remišová független parlamenti képviselő és Az Emberekért (Za ľudí) parlamenten kívüli párt alelnöke szerint Marian Kočner „előfizette a büntetlenségét a Smer pártnál”. Bírálta az SZK Pénzügyi Igazgatóságát is, amiért egy korrupcióval gyanúsítható egyéntől rendelt információs rendszereket. Hozzátette: az állami szerveknek fel kellene bontaniuk a szerződést ezzel a beszállítóval, és meg kellene vizsgálniuk, hogy a megvásárolt termékek nem jelentenek-e biztonsági kockázatot.

 Az SaS a hangfelvétellel összefüggésben válaszokat követel a Főügyészségtől arra vonatkozóan, hogy valóban sor került-e okirat-hamisításra annak érdekében, hogy megóvják az oligarchákat a büntetőjogi felelősségre vonástól.

A Denník N hétfőn tett közzé egy hangfelvételt, mely szerint Suchoba pénzt kért Marian Kočnertól azért, hogy a pénzügyi igazgatóság ne küldjön rá adóellenőröket. Marian Kočner a felvételen azt mondja, hogy nem akar sokat fizetni, mivel állítólag már megállapodott Robert Fico (Smer) volt kormányfővel. Az is elhangzik, hogy Marian Kočner állítólag olyan svájci okiratokat is hamisított, amelyek közvetlenül a volt főügyész címére érkeztek.

A Pénzügyi Igazgatóság elutasítja, hogy bármilyen "külső szubjektum" hatással lett volna az általa indított vizsgálatokra.

Bevezető

A Smer elutasítja bizonyos médiatermékek "kocsmai stílusát" a Marian Kočner és Michal Suchoba vállalkozók közötti állítólagos párbeszédet rögzítő hangfelvétellel kapcsolatban.

Rovatoldalon kiemelt
Nem kiemelt
Komment kikapcsolva
Bekapcsolva
Bevezető mint galéria
Ki
Szerző
TASR