Kontakty

Richter rámutatott: minden hátrányos helyzetű járásban gyors ütemben csökken a regisztrált munkanélküliség, és egyre kevesebb a tartósan munkanélküli személyek száma is. Márciusban 1989 tartós munkanélkülit tartottak nyilván, az év folyamán a számuk 47 000 fővel csökkent. Jelenleg az összes regisztrált munkanélküli 43%-a tartósan munkanélküli, egy évvel korábban ez az arány még jóval 50% felett volt – mutatott rá a miniszter. 

Szlovákiában jelenleg 17 olyan járás van, ahol 3% alatti a munkanélküliség. Tizenöt járásban ugyanakkor a munkanélküliség aránya még mindig meghaladja a 10%-ot. „Fontos azonban leszögezni, hogy egyik járásban sem haladja meg a munkanélküliség a 20%-ot” – húzta alá Richter. A munkanélküliség százalékos aránya egyedül a Rimaszombati járásban (okres Rimavská Sobota) haladja meg a 18%-ot, az összes többi járásban 15% alatti.

Richter hangsúlyozta: reális feltételezés, hogy ez a pozitív trend a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan folytatódni fog. Hozzátette: a cégek várhatóan még több alkalmazottat fognak felvenni, hogy teljesíteni tudják a megrendeléseket. A miniszter szerint kezdenek beindulni a kormány hátrányos helyzetű járások felzárkóztatását célul kitűző cselekvési tervei is.

Érsek Árpád, a tárca vezetője elmondta, csupán egy belső használtra szánt tanulmányt készítettek arról, hogyan lehetne szükség esetén duzzasztókkal megemelni a Duna régi medrének vízszintjét, például ha valamilyen okból nem lehetne használni a bősi zsilipkapukat. Érsek hangsúlyozta, nem is új tanulmányról van szó, egy korábbit egészítettek ki. Ez lehet az oka, hogy híresztelések kaptak lábra az új dunai vízerőművekkel kapcsolatban. Vízügyi szakértők, környezetvédők és néhány helyi politikus arra alapozva állította, hogy erőművek épülnek az említett szakaszon, hogy a part mentén az utóbbi időben fákat vágtak ki. 

A terv ellen petíciót indítottak, melyet már 3600 lakos alá is írt. Stanislav Fialík, a Bős–Nagymaros vízerőmű-rendszer építéséért és működte-téséért felelős kormánymegbízott elhamarkodott lépésnek nevezte a tiltakozást. Állítása szerint a Duna régi medrében építendő vízerő-művekre vonatkozó tervezet nem létezik, ezért „nincs mit megállítani”. Hozzátette, alaptalanok azok az aggodalmak, melyek szerint csendben készítették elő a tervezetet, és már megkezdték a megvalósítását is. Fialík hozzátette: a magyar féllel közösen keresnek optimális, komplex megoldást a Duna régi medrével összefüggésben, de ilyen egyelőre nem létezik. Hangsúlyozta: a megoldás összhangban lesz az összes érvényes nemzetközi egyezménnyel és szerződéssel, beleértve az európai vízügyi keretirányelvet is. A fák árvízvédelemmel összefüggő kivágása a Duna partján nem az ő hatáskörébe tartozik – fűzte hozzá a kormánymegbízott. (TASR, ú)

A kezdeti nehézségek után három hónap alatt sikerült viszonylag üzemképes állapotba hozni az elektronikus egészségügyi rendszert. A projektért felelős Egészségügyi Információk Nemzeti Központja (NCZI) szerint a 8310 egészségügyi szolgáltató közül 7587 csatlakozott már hozzá, ezek orvosi orvosi rendelők, illetve mind a 106 kórház. A mintegy 110 ezer egészségügyi dolgozó is megkapta a csatlakozáshoz szükséges elektronikus kártyát a hozzá tartozó leolvasóval. Igaz, a többség feleslegesen, mivel jelenleg csak a 25 ezer orvos és gyógyszerész használhatja közvetlenül a rendszert, a nővérek nem, de a törvény előírja, hogy a nővérek és az ápolók is megkapják az e-kártyát. Az ugyanis sok terhet levenne az orvosok válláról, ha a beteg leleteit az egészségügyi nővér is beírhatná a rendszerbe. „Az egészségügyi nővérek hatásköre jelenleg korlátozott, de zajlanak a tárgyalások” – jelentette ki Peter Blaškovitš, az NCZI vezérigazgatója.

A betegek egyelőre azt érzékelhetik, hogy sok orvos már nem ír ki receptet, a gyógyszert elektronikus személyivel, vagy a születési szám alapján – ami szerepel az egészségügyi kártyán – lehet átvenni a gyógyszertárban. A patikák 92 százaléka kapcsolódik a rendszerhez, az elektronikus recept kiváltása tehát a legtöbb helyen nem okoz problémát. „A rendszer a gyógyszerészek szempontjából szinte problémamentesen működik – mondta lapunknak Ondrej Sukeľ, a Gyógyszerészkamara elnöke. – A lassú internetkapcsolat lehet az ok azoknál, akik még nem csatlakoztak.”

A gyógyszertárak már viszonylag jól tudják használni az ezdraviet, az elektronikus egészségügyi rendszert, de az orvosoknak csak fele írja bele a beteg leleteit. A kórházak is csak részlegesen használják a januárban elindított rendszert.

A januárban elindult ezdravie 6 alrendszere közül 3 működőképes, és használják is az érintettek. A rendszert üzemeltető Egészségügyi Információk Nemzeti központja (NCZI) 2018 végére ígéri, hogy minden alrendszer működik majd. Jelenleg működik az elektronikus recept, a kivizsgálások elektronikus feltöltése valamint a beteg elektronikus kórlapja, de még hiányzik az elab, a laboratóriumi kivizsgálások eredményeinek nyilvántartása, a gyógyszerezés nyilvántartása és a beteg számára készített kivonat.

Jó, de még hiányos

A használatra jogosult mintegy 25 ezer orvosnak és gyógyszerésznek mintegy fele, 12 200 felhasználó él a rendszer adta lehetőségekkel, vagyis ennyien írják a rendszerbe a betegek leleteit, töltik fel a kivizsgálások eredményeit. „Meg kell dicsérnem az orvosokat, mivel annak ellenére, hogy milyen problémák voltak a rendszer bekötésével, a legtöbben éppen a járóbeteg-kezelő orvosok használják a rendszert – mondta lapunknak Marián Šóth, a Magánorvosok Szövetségének (ASL) elnöke. – Ez egy jó projekt, csak be kell fejezni a kiépítését.” A januári indításnál még komoly problémák voltak, sok orvos nem kapta meg a belépéshez szükséges elektronikus kártyát és a hozzá tartozó olvasót, és maga a bekötés is IT-szakember segítségét igényelte.

A nővér szerepe

Az orvosok egyik problémája, hogy még mindig nem található meg a rendszerben minden lelet. „Sajnos nem minden beteg esetében találjuk meg például a kórházi zárójelentést, a sürgősségen kiállított jelentéseket, ez kellene ahhoz, hogy a rendszer az eredeti elképzeléseknek megfelelően működjön” – magyarázta Šóth.

A rendszer továbbra is időigényes, naponta akár egy órát is elvehet az orvostól. Az ASL szerint ezen segíthetne, ha például az egészségügyi nővérek is kapnának felhatalmazást a rendszer részleges kezelésére. „A betegeknek is számítaniuk kell arra, hogy a rendszer kezelése időigényes, főleg az első időszakban, és a nővérek sem dolgozhatnak vele – véli Šóth. – Mi már kezdettől azt szerettük volna elérni, hogy a nővéreink is dolgozhassanak a rendszerrel, előkészíthessék az orvos számára a szükséges anyagokat.”

Kell a cetli?

A rendszer egyik jól működő eleme az elektronikus recept. Sok orvos ugyan még mindig kinyomtatja a vényt, de a gyógyszertárak 92 százaléka már ki tudja adni az orvosságot akkor is, ha a beteg csak az elektronikus személyi igazolványt vagy a születési számát adja meg. „Az orvosokon múlik, hogy mikor hagyják abba a receptek nyomtatását, mi készen állunk az e-receptre” – állítja Ondrej Sukeľ, a Szlovák Gyógyszerészkamara (SLeK) elnöke. Szerinte azonban még a betegeknek is hozzá kell szokniuk, hogy nem kapják kézbe a vényt. „Az emberek megszokták, hogy az orvosnál kapnak egy cetlit, amivel el kell menni a gyógyszertárba, ezt egyik napról a másikra nem lehet megváltoztatni, sokak számára a recept figyelmeztetés is, hogy ne felejtse el kiváltani a gyógyszerét” – véli Sukel.