Mapa stránok Dnes je utorok , 19. november 2019, meniny má Alžbeta , zajtra Félix
Počasie
Správy SME
Galavečer k novembru ‘89 bol dvakrát drahší ako v kauze Evka
Podujatie v SND vyšlo štát na pol milióna eur.
Toto nejako nevychádza
Nechceme si ani predstavovať, aké by to bolo, keby v 1989 neprišla demokracia. Žiaľ, niekedy si to predstavovať netreba.
Slovákov môžu spasiť Maďari. Môže nastať aj takáto absurdná situácia
Slováci privítajú Azerbajdžan.

Základná škola



Kalendár
oktnovember 2019dec
poutstštpisone
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Správy Új szó
Reformok kontra parasztvakítás - Dióhéjban az önálló Szlovákia gazdaságpolitikájáról
Reformok kontra parasztvakítás - Dióhéjban az önálló Szlovákia gazdaságpolitikájáról Hegedűs Norbert 2019. 11. 19., k - 09:08
vv
Friss ikon
Off
Törzs

Az Eurostat 1995-től tartja számon a posztszocialista országok bruttó hazai össztermékének (GDP) alakulását. Azóta Szlovákia az Európai Unió 28 tagállamának átlagához viszonyítva a 47%-os fejlettségi szintről 78%-ra zárkózott fel. A V4-ek közül a szlovák reálkonvergencia a legmagasabb. A felzárkózás sikerét jól szemlélteti, hogy a rendszerváltás után jobban induló Magyarországot már 2006-ban leköröztük, s a csehekkel szembeni fejlettségi különbségünket harminc év alatt a felére csökkentettük. Persze, az elmúlt három évtized gazdaságfejlődése nem egy töretlen sikertörténet.

a

A rendszerváltást követő időszak gazdaságtörténetileg három tízéves szakaszra bontható. Az első a transzformációs válság, amely nagyrészt egybeesett a mečiarizmussal. A másik a felzárkózás időszaka, amely a Dzurinda-kormányokkal azonosítható. A harmadik a gazdasági válság és a kilábalás, mely 2009-től napjainkig tart. Az utolsó szakaszt, a kérészéletű Radičová-kormányt leszámítva, a Fico-kormányok politikája alakította. Nehéz e harminc év gazdaságfejlődéséről objektív képet rajzolni, hiszen az nem választható el a társadalomfejlődéstől, amelyet most is mérgez az intézményesített korrupció, az iskola- és egészségügy elhanyagoltsága, s különösen a jogállamiság intézményeivel való visszaélés, hogy csak a legégetőbbeket említsem. Mégis összefoglalnám dióhéjban a rendszerváltás utáni szlovák gazdaságtörténet sarokpontjait.

a

Csehszlovákia – transzformációs válság

Szlovákiának a 2007-es világgazdasági válság leküzdése sétagalopp volt ahhoz képest, amit az 1989-et követő transzformációs válság alatt elszenvedett. Aki abban bízott, hogy a rendszerváltással beköszönt a jólét, az hamar kiábrándult. Az ENSZ felmérése szerint 1995-ig a tervgazdaságról a piacgazdaságra való áttérés átlagosan 36%-kal vetette vissza a posztszocialista országok GDP-jét, az ipari termelésüket pedig 44%-kal. Csehszlovákiában, miként a posztszocialista országok többségében, nem fokozatosan, hanem sokkterápiával alakították át a gazdaság szerkezetét. Egy év leforgása alatt a munkanélküliség nulláról 524 000 főre ugrott. Az 1991-es árliberalizáció 61%-os áremelkedést okozott, mivel egyik napról a másikra megszüntette a szocializmus ártámogatásait. Csak néhány példa: a marhahús 53, a vaj 68, a gyümölcs-zöldség 39, az üdítőital 196 százalékos támogatást kapott. Közben a nominális bérek csupán 17%-kal emelkedtek, ami azt jelentette, hogy a reáljövedelem és a háztartások fogyasztása páratlan mértékben csökkent. Ilyen mértékű gazdasági visszaesés háborús időszakokra jellemző.

Mečiar – vadkapitalizmussal a csőd széléig

Sajnos, sem a csehszlovák, sem a későbbi szlovák privatizáció nem tekinthető sikertörténetnek. A mečiari vadprivatizáció, a közvagyon elherdálása intézményesített bűncselekmények sorozata volt, résztvevői szimbolikus áron jutottak állami vállalatokhoz. A vételárat zömmel állami bankok finanszírozták, de a hiteleket számtalan esetben nem törlesztették. Az Állami Vagyonalap 1995–98 között a 110 milliárd korona számviteli értékű vállalatcsomag eladásából mindössze 12 milliárd bevételt realizált. A bankkonszolidáció, ami a valóságban az állami bankok rossz hiteleinek leírását jelentette, újabb 100 milliárd koronába került. Nem beszélve arról, hogy a privatizált vállalatok 69%-a fizetésképtelenné vált. Rablás volt ez a javából, és nagyban hozzájárult, hogy a hazai vállalati és bankszektor a csőd szélére került.
Az állam sem gazdálkodott különbül. Az adóssághalmozásra hagyatkozó növekedés makrogazdasági egyensúlyvesztéssel járt, az állam fizetőképessége 1998-ban gyakorlatilag a nullára süllyedt, és még a 30%-os államkötvénykamattal is csak nehezen tudta a piacról finanszírozni magát. A nemzetközi hitelminősítők spekulatív befektetési tartományra minősítették az ország hitelképességét. Teljes volt Szlovákia nemzetközi izolációja. A mečiari gazdaságpolitika miatt az ezredfordulón 19,2%-on tetőzött a munkanélküliség, ami több mint félmillió munkanélkülit jelentett. Vladimír Mečiar svájci életszínvonalat ígérő politikájáról bebizonyosodott, hogy parasztvakítás. Az EU 15 átlagához mért GDP 2000-ben 44,3% volt, pontosan annyi, mint a bolsevik diktatúra utolsó évében, 1989-ben. Vagyis a rendszerváltás első évtizedében a szlovák gazdaság gyakorlatilag egy helyben toporgott.

a
Dzurinda – reformok, korrupciós háttérrel

Az 1998-as választást követő Dzurinda-kormányzatok sem voltak hibátlanok, de vitathatatlan érdemük, hogy a csőd szélére sodródott országot kivezették a nemzetközi izolációból: Szlovákia 2000-ben az OECD, 2004-ben a NATO és az Európai Unió tagja lett.

Mikuláš Dzurinda első kormánya sikerre vitte a költséges, de elkerülhetetlen bankkonszolidációt, majd a szféra magánosítását. Ennek hozadékaként a vállalati hitelek átlagos kamatterhe az 1998-as 22,1%-ról 2001-re 10,7%-ra csökkent, ami megkönnyítette a vállalati beruházások finanszírozását, s ösztönzőleg hatott a gazdaságra. Javult az államadósság kamatterhe és az állam nemzetközi hitelminősítése. A külföldi működőtőke-beáramlás a mečiari időszakhoz képest több mint a duplájára nőtt. Az ipar munkatermelékenysége 1998 és 2006 között megháromszorozódott, ami nemcsak a gazdaság exportképességét, hanem a béreket és a foglalkoztatottságot is jelentősen megnövelte.

a

Dzurinda második kormánya, amelynek már nem volt baloldali tagja, nyomatékosította a jobboldali reformok erejét. 2002-től csökkent az állam súlya a gazdaságban, és emelkedett az egyéni felelősség rangja. Egyszerűsödött az adórendszer, az adóterhelés a jövedelmekről a fogyasztásra tolódott. 2005-re az állami kiadások, vagyis az újraelosztás aránya a GDP-hez viszonyítva a maga 37%-ával jóval a 46,6%-os uniós átlag alá került. A 2004-es adóreform az áfa és a jövedelemadók 19%-os egykulcsos adójának bevezetésével kezdetét vette, és sok egyébbel, köztük az osztalék- és örökösödési adó eltörlésével folytatódott. A nyugdíjreformmal pedig létrejöttek a magánnyugdíjpénztárak.

Megvalósult az önkormányzati decentralizáció, bár nem sikerült a mečiari megyehatárok átrajzolása, s az EU egyik alapelvét, a szubszidiaritást nem érvényesítette akkora mértékben, ahogy azt az akkori MKP szerette volna. A munkanélküliség a 2008-as válság kirobbanásáig 10% alá került, vagyis az ezredfordulótól feleződött. A bruttó hazai össztermék szinte szárnyalt. A növekedés 2007-ben 10,7%-on tetőzött, ezt azóta sem sikerült megközelíteni. Európai felzárkózásunk is felgyorsult, 2006-ban már elértük az egy főre jutó GDP uniós átlagának 60%-át.

De ahogy az lenni szokott, a sikernek voltak árnyoldalai. A közigazgatás mečiari brutalitása megszűnt ugyan, de a korrupció hatékony maradt. Alacsony volt a bérfelzárkózás, ez lett a baloldal aduásza, és alulfinanszírozott maradt az egészség- meg az oktatásügy. Elmaradt a mezőgazdaság modernizálása, s részben ebből eredően, a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatása is.

Meggyőződésem, hogy a közigazgatási mulasztások és a korrupció továbbélése ellenére a szlovák gazdaságtörténet sikerként jegyzi majd ezt a korszakot. A tátrai tigris elemében volt, s mi büszkék lehetünk a történelmi tényre, hogy sikerében a szlovákiai magyar politikai képviselet is hatékony szerepet játszott.

a

Fico – reformpasszivitás, intézményesített korrupció

2006-os kampányában a Smer szociális igazságosságot, progresszív adórendszert és a károsnak bélyegzett jobboldali reformok megszüntetését hirdette. Az INEKO gazdaságkutató intézet 2009-es felmérése szerint viszont Robert Fico első kormánya ígéreteinek kétharmadát nem teljesítette. Szemfényvesztő polikáját a nagyon jó kondícióban megörökölt országra és államkasszára építhette.

Kormányra jutásakor a gazdasági növekedés 6% feletti volt, s a csökkenő munkanélküliség mellett emelkedtek a reálbérek és az adóbevételek. Közel húsz évvel a rendszerváltás után, 2007-ben végre sikerült elérni a reálbérek 1989 előtti szintjét. Az ország ekkor még jó makrogazdasági pályán mozgott. Az államháztartási hiány és az infláció 3% alatt volt. Az államadósság pedig megközelítette a 30%-os történelmi minimumot – amit a Smer-kormányok elképesztő adakozásai azóta közel 50%-ra növeltek. A kedvező belső kondíciókat ekkor még a globális külső konjunktúra is erősítette. Vagyis az első Fico-kormány gazdaságpolitikája a korábbi kormány által megalapozott termés begyűjtésére, és a korrupció intézményesítésére korlátozódott. Kerülte a jelentős szerkezetátalakítást. Meseszerű élete talán örökké tartott volna, ha 2008-ban nem tör ki a világgazdasági válság. Már az euró 2009-es bevezetését sem ünnepelhettük felhőtlenül, mert a gazdaság ekkorra már mélyrepülésben volt, 5,4%-kal zsugorodott. Drasztikusan visszaesett a növekedést tápláló külföldi tőkebeáramlás, és ismét csökkent a foglalkoztatás. Az első Fico-kormány addigi irigylésre méltó helyzete radikálisan megváltozott. És megkezdte a szociális álintézkedésekkel tarkított, a stratégiai gondolkozást mellőző, kiszámíthatatlan, inkoherens gazdaságpolitikai manőverezéseit.

a

Egyik legkárosabb intézkedése a magánnyugdíj-megtakarítás mértékének felezése volt. A jövőbeni magánnyugdíj-megtakarítások konfiskálásából származó bevételeket azóta is elnyeli az állami költségvetés. Ezzel az intézkedésével a Smer az elmúlt hat évben durván 3 milliárd euróval csökkentette az emberek magánvagyonát.

A fiskális alkoholizmus, vagyis a kóros közpénzosztogatás máig akadályozza a kiegyenlített költségvetés megvalósulását. Fico kabinetjei 2006-tól napjainkig a központi állami költségvetés kiadásait 11 milliárd euróról 17,5 milliárdra növelte. Ez elképesztően nagy, 59%-os emelkedés. Ám ne higgyük, hogy e temérdek pénzzel a szociális politikát dúcolták alá. Szlovákia szociális közkiadásai az uniós átlag 80%-át sem érik el.

A Smer szociális politikájának képmutatását talán az bizonyítja a legjobban, hogy 2009-től folyamatosan növeli a munka adó- és járulékterheit, de a tőkejövedelem adóterhét az uniós átlag egy tizedén hagyja, a vagyonadót pedig az OECD-országok között a második legalacsonyabb szinten. Szlovákia átlag adófizetői elsősorban a bérből élő dolgozók, vagyis a Smer népnemzeti szociális állameszménye cinikus parasztvakítás. Marketingeszköz, amely a párt végrehajtói hatalmának megtartását, az intézményesített korrupciót és a plutokráciát szolgálja.

a

Pozitívum a Smer Európa-párti orientációja, mely a gazdasági környezetre is kedvezőleg hat. Az is dicséretes, hogy az elmúlt évtizedben a munkanélküliség újra feleződött, mára 5% alá került, s a foglalkoztatással a reálbérek is több mint 20%-kal emelkedtek. De hozzá kell tenni, a foglalkoztatásban bekövetkezett kedvező változás elsősorban a külső konjunktúrának, s nem a Smer intézkedéseinek köszönhető, hiszen, ismétlem, kormányzásuk alatt a munka adó- és járulékterhei nőttek, a munka törvénykönyve szigorodott, a vállalkozói környezet a nemzetközi rangsorolásban romlott. A Doing Business-rangsorban a 2006-os 37. helyről mára a 42. helyre estünk vissza. Mindent összevetve: a Smer-kormányok a szükséges reformok kerékkötői, s nem az előmozdítói voltak. És mi sem lehetünk büszkék arra, noha épül az R7-es, hogy a szlovákiai magyar politikai képviselet szerepet játszott a tátrai tigris legyengítésében.

a

Képzetlenség – út a nyomorba

„Egy politikai rendszert hat hónap alatt le lehet váltani, egy gazdasági rendszert hat év alatt át lehet alakítani, a társadalmihoz hatvan év kell” – állítja Ralf Dahrendorf német szociológus. Az első kettő teljesült: a bársonyos forradalom ténye és a szlovák gazdaság sikertörténete visszavonhatatlan, noha ez a szegénységi küszöb alatt élőket aligha vigasztalja. Ahhoz, hogy ez igazi sikertörténetté váljék, a társadalmi fejlődés követelményeire konkrét tettekkel kell válaszolnunk. Jómagam az oktatással kezdeném, mert Szlovákia hamar elveszítheti nemzetközi versenyképességét, ha kormányai továbbra is félvállról veszik az oktatás és az innovatív gondolkozás stratégiai jelentőségét. Pedig képzett emberek sokasága nélkül képtelenség lesz meghonosítani hazánkban a folyamatos megújulás kultúráját.

Bindics Zsolt

Bevezető

Szlovákia sikeres ország, euópai felzárkózása tény, ami a gazdasági konvergencia ütemét illeti, a visegrádi országok (V4) éllovasa.

Rovatoldalon kiemelt
Nem kiemelt
Komment kikapcsolva
Bekapcsolva
Bevezető mint galéria
Ki
Szerző
Bindics Zsolt
A Smer elutasítja a média "kocsmai stílusát"
A Smer elutasítja a média "kocsmai stílusát" Hegedűs Norbert 2019. 11. 19., k - 08:58
Robert Fico
Friss ikon
Off
Törzs

„A Penta napilapja, a Sme és az Esethez köthető Denník N nyíltan vállalják, hogy a Smer párt tönkretétele a céljuk. Ennek érdekében gyakran hazudnak, indokolatlanul vádaskodnak. Attól sem riadnak vissza, hogy a Smer pártról és annak elnökéről kocsmai stílusban nyilvánuljanak meg”

– foglalt állást a párt szóvivője, Ján Mažgút.

A szóvivő rámutatott, hogy Marian Kočner ellen már Ján Kuciak újságíró meggyilkolása előtt is folyamatban volt egy büntetőeljárás gazdasági jellegű bűntevékenység miatt.

„Olyan bűncselekményekről van szó, amelyeket még Iveta Radičová kormányzása alatt követett el, ami abszolút mértékben cáfolja a már említett kocsmai dumát”

– tette hozzá Mažgút.

Veronika Remišová független parlamenti képviselő és Az Emberekért (Za ľudí) parlamenten kívüli párt alelnöke szerint Marian Kočner „előfizette a büntetlenségét a Smer pártnál”. Bírálta az SZK Pénzügyi Igazgatóságát is, amiért egy korrupcióval gyanúsítható egyéntől rendelt információs rendszereket. Hozzátette: az állami szerveknek fel kellene bontaniuk a szerződést ezzel a beszállítóval, és meg kellene vizsgálniuk, hogy a megvásárolt termékek nem jelentenek-e biztonsági kockázatot.

 Az SaS a hangfelvétellel összefüggésben válaszokat követel a Főügyészségtől arra vonatkozóan, hogy valóban sor került-e okirat-hamisításra annak érdekében, hogy megóvják az oligarchákat a büntetőjogi felelősségre vonástól.

A Denník N hétfőn tett közzé egy hangfelvételt, mely szerint Suchoba pénzt kért Marian Kočnertól azért, hogy a pénzügyi igazgatóság ne küldjön rá adóellenőröket. Marian Kočner a felvételen azt mondja, hogy nem akar sokat fizetni, mivel állítólag már megállapodott Robert Fico (Smer) volt kormányfővel. Az is elhangzik, hogy Marian Kočner állítólag olyan svájci okiratokat is hamisított, amelyek közvetlenül a volt főügyész címére érkeztek.

A Pénzügyi Igazgatóság elutasítja, hogy bármilyen "külső szubjektum" hatással lett volna az általa indított vizsgálatokra.

Bevezető

A Smer elutasítja bizonyos médiatermékek "kocsmai stílusát" a Marian Kočner és Michal Suchoba vállalkozók közötti állítólagos párbeszédet rögzítő hangfelvétellel kapcsolatban.

Rovatoldalon kiemelt
Nem kiemelt
Komment kikapcsolva
Bekapcsolva
Bevezető mint galéria
Ki
Szerző
TASR
Wales–Magyarország és Szlovákia–Azerbajdzsán selejtező a tévében
Wales–Magyarország és Szlovákia–Azerbajdzsán selejtező a tévében Lencsés Zoltán 2019. 11. 18., h - 18:12
sport a tv-ben 4
Friss ikon
Off
Törzs

7.15 – DIGISPORT 2 (magyar): Sportlövő-Vk
11.00 – DIGISPORT 2 (szlovák): Franciaország–Japán tenisz Davis-kupa-döntő
11.00 – DIGISPORT 3 (szlovák): Argentina–Chile tenisz Davis-kupa-döntő
13.30 – SPORT 2 (magyar): Lósport, Kincsem+
14.00 – EUROSPORT 1: Curling-Eb
14.30 – SPORT 2 (magyar): Brazília–Koreai Köztársaság barátságos focimeccs
17.15 – ARENA SPORT 1: Breszt–Zagreb férfikézilabda SEHA-liga-meccs
17.45 – M4 SPORT: Haladás–
Berettyóújfalu magyar bajnoki futsalmeccs
18.00 – SPORT 1 (magyar): Frölunda–Farjestad jégkorong BL-meccs
18.00 – DIGISPORT 2 (szlovák): USA–Kanada tenisz Davis-kupa-döntő
18.00 – DIGISPORT 3 (szlovák): Spanyolország–Oroszország tenisz Davis-kupa-döntő
18.00 – NOVA SPORT 2: AEK Athén–Vechta férfikosárlabda BL-meccs
18.30 – NOVA SPORT 1: Hapoel Holon–Sassari férfikosárlabda BL-meccs
18.35 – SPÍLER 1 TV, ARENA SPORT 1: Veszprém–Metaloplasztika Szabacs férfikézilabda SEHA-liga-meccs
18.45 – SPORT 2 (magyar): Szolnok–Split férfivízilabda BL-meccs, csoportkör
19.00 – EUROSPORT 2: Curling-Eb
19.00 – SPORT 1 (cseh): Manheim–Mountfield jégkorong BL-mérkőzés
19.45 – SPORT 2 (cseh): Lausenne–Plzeň hoki BL-meccs
20.05 – ČT SPORT: Plzeň–Brno cseh bajnoki futsal-meccs
20.30 – DIGISPORT 1 (magyar): Conegliano–Vasas Óbuda női röplabda BL-meccs
20.30 – NOVA SPORT 2: Manresa–Oostende férfikosárlabda BL-meccs
20.45 – M4 SPORT: Wales–Magyarország labdarúgó-Eb-selejtező
20.45 – SPORT 1 (magyar): Németország–Észak-Írország labdarúgó-Eb-selejtező
20.45 – SPORT 2 (magyar): Hollandia–Észtország labdarúgó-Eb-selejtező
20.45 – STV 1: Szlovákia–
Azerbajdzsán labdarúgó-Eb-selejtező
20.45 – DIGISPORT 1 (szlovák): Bromley–Bristol Rovers angol FA-kupa-meccs
1.05 (szerda) – NOVA SPORT 1: New Jersey–Boston jégkorong NHL-meccs
2.05 (szerda) – NOVA SPORT 2: New Orleans–Portland kosárlabda NBA-meccs 

Bevezető

Ma este eldől, hogy Magyarország, Szlovákia vagy Wales jut ki az Európa-bajnokságra. A sorsdöntő mérkőzéset az M4 Sport, illetve az STV 1 közvetíti. 

Rovatoldalon kiemelt
Nem kiemelt
Komment kikapcsolva
Bekapcsolva
Bevezető mint galéria
Ki
Szerző
ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS